Az elszámolható költségeken belül a projekt-előkészítés aránya 5 százalékról 7 százalékra nőtt, illetve ezzel együtt az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya pedig 12,5 százalékról 15,5 százalékra emelkedett - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a kormány valamelyest visszalépett a korábbi szigorból, mert az előző uniós ciklusban 16-45%-nyi részt engedett elszámolni, majd ezt drasztikusan maximum 12,5%-ra vágta és innen jött most az emelés. Új fejlemény, hogy a pénzügyi eszközök esetében 23,5 százalék az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya. Ezen fontos módosítások mellett még további pontosítások történtek az uniós pályázatokat szabályozó rendeletben.
Számos uniós, vagy magyar költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásnál annyira durva a költségnövekedés mértéke, hogy az már felveti a visszaélés gyanúját, ezért vizsgálat szükséges - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta: az egyik legutóbbi kabinetülésen 30-40 ilyen beruházást tárgyaltak át, és "sorba kellett nemet mondani, vagy utólagos vizsgálatra visszadobni" a projekteket, mert akkora a költségnövekmény jelentkezett náluk. Szerinte nem életszerű, hogy a 2-3 éve kidolgozott fejlesztési tervekhez képest immár 100-200%-os költségnövekményeknél járunk és vizsgálat szükséges, beleértve a saját városát érintő tram-train beruházást is. A Kormányinfón egyéb témákban elhangzott fontosabb üzenetek:
Két főbb ponton átírták az uniós ingyenhitelnek becézett 70 milliárd forintos hitelprogram termékdokumentációját és erről pénteken jelent meg egy rövid közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán.
A napokban módosították a két, "Ipari parkok, iparterületek fejlesztése" című felhívást, amelyek keretösszege összesen 60 milliárd forint. A legszembetűnőbb lazítás az elszámolható költségek körét érinti, mely szerint a költségek felmerülését nem kell alátámasztani háttérdokumentumokkal, és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kifizetési kérelem mellékleteként nem kell az igazoló dokumentumokat benyújtani, illetve a helyszíni ellenőrzés során sem vizsgálhatják ezeket.
December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.
"Már nincs tervben, hogy az állam ingyenes szolgáltatást nyújtson a pályázóknak, sőt még az is bizonytalan, hogy a közszféra a fejlesztéseit képes lesz-e egyengetni tanácsadócégek nélkül" - mutat rá ma megjelent körképének elején a Napi.hu.
Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.
Minimum 50, maximum 500 millió forintnyi vissza nem térítendő forrást nyerhetnek el új, gyártáshoz kapcsolódó eszközök beszerzésére és kapcsolódó tevékenységekre azok a feldolgozóipari kkv-k, amelyek beleférnek a tegnap késő délután megjelent, a cégek tömegei által nagyon várt új uniós pályázat keretei közé. A kiírás csak a közép-magyarországi régión kívüli projektek elszámolható költségének legfeljebb felét finanszírozza, de közben "gáláns", hogy az előleg lehívás 50 százalékos is lehet. A minisztériumok közötti vita végül kedvező lett a cégek szempontjából: a kapacitásbővítés mellett sem kell új embereket felvenni, de a személyi jellegű ráfordításokra igenis áldozni kell az árbevétel növelés vállalása mellett. A bőséges, 65 milliárd forintos keret és a pályázat 2 évig nyitva tartása miatt rohanni nem kell, de aki július 8. és augusztus 15. között benyújtja azt, az bekerül az első bírálati szakaszba és az ígéret szerint 30 napon belül megtudja a pályázata eredményét. Az alábbiakban csak a GINOP 1.2.1.-15 kódszámú pályázat néhány fontosabb paraméterét foglaljuk össze, a teljes képhez a pályázati felhívást és az általános útmutató is tanulmányozni kell. Tegnap szintén megjelent egy ugyanilyen nevű, 10+10 milliárd forintos kapacitásbővítési pályázat, amelynek feltételrendszere az 5-50 millió forint közötti támogatásért cserébe nagyon hasonló az alábbihoz. A pontos kiírás ezen a linken található.
A napokban tette közzé a legalább 2 fős, feldolgozóipari fókuszú cégek külpiaci megjelenését támogató pályázatát a kormány, igaz azt kapásból kizárják az indulók közül, akinek a pályázat benyújtása előtti két lezárt üzleti évben nem volt exportárbevétele. Így tehát a pályázat nem az első alkalommal történő külpiaci megjelenést támogatja, hanem azon cégeket és egyéni vállalkozókat, amelyeknek már vannak bejáratott "csatornáik", lehetőleg részt vettek külföldi vásárokon, céges együttműködéseik vannak, olyan alkalmazottjuk is van, aki meghatározott idegen nyelvet is beszél és lehetőleg dinamikusan nőtt eddig is az árbevétele. Számos további feltételt, illetve szabályt is fontos tudnia annak, aki gondolkodik a legalább 1,5, de legfeljebb 20 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás igénybe vételében. Az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat június 22-én nyílik meg, és a célok szerint a legalább 2 éves nyitva tartása alatt 550-600 nyertest fognak kihirdetni.
Kifejezetten hasznos áttekintő táblázatot mutatott be az 52. Közgazdász Vándorgyűlés délelőtti előadásai egyikében Tóth Tamás, a Miniszterelnökség Szabályozási Főosztálya főosztályvezetője, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a pályázatok kapcsán az elszámolható költségek mely része csökken drasztikusan. Ahogy az a szekció során is elhangzott: a cél az, hogy a pályázatírás során felmerülő költségszintek kisebbek legyenek, hogy minél több forrás hasznosulhasson a tényleges projektek kapcsán.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
